Csillagászat, Űrkutatás

Az űrkutatás mindennapjaiba, az Emberiség jövőjébe enged bepillantást ez az izgalmas blog. Mikor indul a Mars-expedíció? Mik az Ember kihívásai? Volt vagy van-e élet a Marson? A Hubble űrteleszkóp szenzációs felvételei! Mi lesz a Hubble űrteleszkóp utódja? Rengeteg színes, érdekes témával, ez a csillagflotta.blog.hu!

Etarget3

FRISS BLOGOK

Etarget2

Naptár

január 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31
Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

statcounter

Etarget

linkcsere

freestat.hu  Linkgyűjtemény, linktár Linkkatalógus Link - Placc Linkgyüjtemény Linkster, a linktér! Hun-Web Katalógus és Kereső Linkgyár linkkatalógus Linkajanlo katalogusa LinkBank  Netfilter Linktár Webkatalógus Magyar Honlap Linkek TopSite.hu - A web legjobbjai.

 linkunderground   "  Free TopSite www.canga.hu :: Toplista :: Statisztika :: Bannercsere ::   Bannercsere   linkcsereWQW webkatalóguslinkcsereBannercsere

Mágneses óceánok, elektromos Föld

neney 2017.10.20. 13:07

Csekély mértékben bár, de az óceánok is hozzájárulnak a Föld mágneses terének létrehozásához. Erre, és más érdekességekre derült fény az ESA Swarm műholdjai méréseinek köszönhetően.

A Föld mágneses tere véd meg bennünket a kozmikus sugárzástól és a Napból érkező, töltött elemi részecskék bombázásától. A mágneses tér nyújtotta védelem híján a kozmikus hatások „elfújnák” a Föld légkörét, így az élet sem létezhetne bolygónkon. Ezért fontos a jelenleg egyébként gyengülő mágneses tér, és az azt létrehozó hatások kutatása a Föld magjától a napszél okozta űridőjárásig.


A Földet hatalmas buborékként körülvevő magnetoszféra véd meg bennünket a kozmikus sugárzástól és a napszéllel érkező töltött részecskéktől. (Kép: ESA / ATG Medialab)

Bár a mágneses tér fő forrásai ma már nyilvánvalóak, a tér létrejöttének pontos mechanizmusát még ma sem értjük minden részletében. Ezért indította el az Európai Űrügynökség (ESA) 2013-ban az egységes rendszert alkotó, kötelékben repülő három Swarm műholdját.


A Föld körül 2013 óta kötelékben keringő Swarm műholdak. (Kép: ESA / AOES Medialab)

 


A Föld mágneses tere forrását jelentő áramok a Swarm műholdak mérései alapján. A csatolási áramok a Swarm műholdak repülési magassága környékén az ionoszféra és a magnetoszféra között, a mágneses erővonalak mentén folynak. (Kép: ESA / DTU Space)

Sok más mellett a Swarmok méréseiből legújabban arra derült fény, hogy a mágnességhez – alig észrevehető módon – az óceáni árapály is hozzájárul. A Föld mágneses terében áramló sós tengervíz elektromos áramot kelt, ami viszont mágneses választ vált ki mélyen a Föld belsejében, a földköpenyben. Az így keltett tér azonban csak csekély hányada a Föld általános mágneses terének, ezért kimutatása mindeddig nagy nehézségekbe ütközött. A Svájci Szövetségi Műszaki Egyetem (ETH, Zürich) kutatói tavaly bebizonyították, hogy ha ezt a teret a világűrből ki lehetne mutatni, akkor abból új információkhoz juthatnánk a Föld belsejére vonatkozóan. Akkor azonban ez még csak elméleti fejtegetés volt.

A mágneses tér Br összetevőjének kvázi-félnapos periódusú (M2, a Hold által okozott, 12 óra 25 perc periódusú) változása 430 km magasságban, a Swarm műholdak két év alatt végzett mérései alapján. A változások (lásd az animáció jobb szélén a skálát) nanotesla nagyságrendűek, szemben a Föld teljes mágneses terének néhányszor tíz mikrotesla nagyságával. (Forrás: DTU / NASA / ETH Zurich)

A Swarm műholdak és elődjük, a Champ igen pontos méréseinek köszönhetően legújabban a kutatók nemcsak a mágneses tér óceáni árapály által létrehozott összetevőjét tudták kimutatni, hanem új eredményekre jutottak az óceáni kéreg alatt 250 km mélységben elhelyezkedő felső köpeny elektromos jelenségeit illetően. Kutatásuk eredményét a Science Advances szeptember 30-i számában közölték. A Swarm méréseit az teszi különösen értékessé, hogy a Föld belsejének ezekhez a mély rétegeihez más módszerekkel alig férnek hozzá a geofizikusok.

A műholdas mérések eredményeképpen a vezetőképesség változásait elemezve sikerült elkülöníteniük a merevebb óceáni litoszférát (ez a Föld kérge és a felső köpeny) és az alatta elhelyezkedő, forróbb, rugalmasabb, folyékonyabb asztenoszférát. Eredményeik a lemeztektonikai folyamatok pontosabb megértését segítik, hiszen a kéreglemez-táblák lassú elmozdulását éppen az asztenoszféra folyóssága, kenő hatása teszi lehetővé. Kimutatták, hogy kb. 350 kilométerrel a felszín alatt az elektromos vezetőképesség az anyag kémiai összetételétől függ. Továbblépve, a jövőben remélhetőleg előállítható lesz az óceánok alatti kőzet vezetőképességének teljes, háromdimenziós képe.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagflotta.blog.hu/api/trackback/id/tr4613292327

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.