Csillagászat, Űrkutatás

Az űrkutatás mindennapjaiba, az Emberiség jövőjébe enged bepillantást ez az izgalmas blog. Mikor indul a Mars-expedíció? Mik az Ember kihívásai? Volt vagy van-e élet a Marson? A Hubble űrteleszkóp szenzációs felvételei! Mi lesz a Hubble űrteleszkóp utódja? Rengeteg színes, érdekes témával, ez a csillagflotta.blog.hu!

Etarget

FRISS BLOGOK

Etarget2

Naptár

június 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

statcounter

linkcsere

freestat.hu  Linkgyűjtemény, linktár Linkkatalógus Link - Placc Linkgyüjtemény Linkster, a linktér! Hun-Web Katalógus és Kereső Linkgyár linkkatalógus Linkajanlo katalogusa LinkBank  Netfilter Linktár Webkatalógus Magyar Honlap Linkek TopSite.hu - A web legjobbjai.

 linkunderground   "  Free TopSite www.canga.hu :: Toplista :: Statisztika :: Bannercsere ::   Bannercsere   linkcsereWQW webkatalóguslinkcsereBannercsere

Etarget3

Egysíkúak a csillagok és korongjaik

neney 2019.01.14. 11:15

A Herschel-űrtávcső mérései alapján a fiatal csillagok körül porkorongok nem billennek ki: a bolygórendszerek valószínűleg laposan keletkeznek, és csak utána ferdül el egyes bolygók keringési síkja.

A Naprendszer meglehetősen lapos: a nagybolygók keringési síkjai és a Nap egyenlítője mind nagyjából egybeesnek. A kis égitestek többsége sem tér el nagyon ettől a közös síktól. Ez pontosan az az elrendezés, amit a keletkezési modellek jósolnak. Eszerint a Naprendszer egy forgó csillagközi felhőből alakult ki, amelyben az anyag a forgástengelyre merőleges, protoplanetáris korongba rendeződött: a korong közepén létrejött a Nap, a külsőbb tartományokból pedig a bolygók és egyéb égitestek.

Éppen ezért volt nagy meglepetés, amikor kiderült, hogy számos bolygó nagyon nagy pályahajlással kering csillaga körül, akár merőlegesen is annak egyenlítőjére. Valaminek ki kellett billentenie a csillag forgását és a bolygó keringését a közös síkból. De hogy mi lehetett, az még nem teljesen világos. A négy valószínű hipotézis a következő:

  • A csillag körül keringő bolygók szorosan megközelítették egymást a múltban és kibillentették egymás pályasíkját.
  • A Kozai-mechanizmus: egy távolabb keringő, nagyobb bolygó gravitációja hatására a belső égitest pályája lassan billeg ide-oda, időszakosan nagy pályahajlást eredményezve.
  • A csillag maga billenhet el még fiatal korában, a mágneses tere és a protoplanetáris korong közti kölcsönhatások eredményeként.
  • Vagy maga a csillag körüli korong ferdült el, amikor egy másik korongos csillag túl közel haladt el hozzá.

Ha sikerülne távolabbi bolygók pályahajlását is megmérni, akkor a lehetőségek leszűkülnének: amennyiben a protoplanetáris korong vagy a csillag billent el egymástól, akkor mindegyik bolygó hasonló eltérést mutatna. Viszont ha a bolygók közti perturbáció az ok, akkor egymástól is eltérnének azok keringési síkjai. Sajnos ennek a megfigyelése még problémákba ütközik. Jelenleg ugyanis csak fedési exobolygók pályahajlását lehetséges megmérni. Ahogy a bolygó áthalad a csillag előtt, a csillag éppen Föld felé, illetve attól elforduló féltekéjét is kitakarja. A kitakarások megfigyelésével megállapítható, hogy hogyan forog a csillag a bolygó keringéséhez képest. A módszer hátránya, hogy a távolabbi bolygókat sokkal nehezebb kimutatni, és eltérő pályahajlás mellett valószínűleg a másiktól egyáltalán nem is látunk fedéseket.

Jane Greaves (University of St. Andrews, Egyesült Királyság) és kollégái a bolygók helyett a protoplanetáris korongokat vették célba. 11 olyan csillagot választottak ki, amelyek körül a Herschel-űrtávcső képes volt felbontani a korong képét, és maguknak a csillagoknak is viszonylag pontosan meg lehetett határozni a forgástengely dőlésszögét. A csillagoknál a spektroszkópiai méréseket vetették össze modellszámításokkal, asztroszeizmológiai, vagy éppen interferometrikus eredményekkel a szög kiszámításához. A korong dőlésszögét úgy határozták meg, hogy feltételezték, hogy a korongok kör alakúak, és a lapultságuk csak a ferde rálátásból adódik. A két szög különbsége pedig megadta, hogy a csillag és a korong mennyire forognak ferdén egymáshoz képest.

Kiderült, hogy mind a tizenegy csillagnál lényegében az egyenlítő síkjában keringenek a korongok, az eltérések a tíz fokos tartományban lehetnek. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a csillagok vagy a csillagok körüli korongok nem hajlamosak elbillenni egymástól. A ferdén, akár merőlegesen keringő bolygók valószínűleg csak később jönnek létre, a Kozai-mechanizmus vagy a bolyók kölcsönös, szoros megközelítése által. Ez azt is jelenti, hogy a kibillent rendszerek egyedileg fejlődnek, a bolygók távolságainak és méreteinek megfelelően. A pontos okok kimutatása, például egy távolabbi, a belső bolygót rángató másik égitest felfedezése viszont jóval több munkát fog igényelni.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://csillagflotta.blog.hu/api/trackback/id/tr545660016

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.