Csillagászat, Űrkutatás

Az űrkutatás mindennapjaiba, az Emberiség jövőjébe enged bepillantást ez az izgalmas blog. Mikor indul a Mars-expedíció? Mik az Ember kihívásai? Volt vagy van-e élet a Marson? A Hubble űrteleszkóp szenzációs felvételei! Mi lesz a Hubble űrteleszkóp utódja? Rengeteg színes, érdekes témával, ez a csillagflotta.blog.hu!

Etarget

FRISS BLOGOK

Etarget2

Naptár

december 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31
Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

statcounter

Etarget3

linkcsere

freestat.hu  Linkgyűjtemény, linktár Linkkatalógus Link - Placc Linkgyüjtemény Linkster, a linktér! Hun-Web Katalógus és Kereső Linkgyár linkkatalógus Linkajanlo katalogusa LinkBank  Netfilter Linktár Webkatalógus Magyar Honlap Linkek TopSite.hu - A web legjobbjai.

 linkunderground   "  Free TopSite www.canga.hu :: Toplista :: Statisztika :: Bannercsere ::   Bannercsere   linkcsereWQW webkatalóguslinkcsereBannercsere

Fura képződmény jelent meg a Mars felett

neney 2018.11.02. 18:44

Egészen furcsa felhő jelent meg a Mars felett – szúrta ki az európai fejlesztésű Mars Expressz űrszonda.

Annyi biztos, hogy a felhő már szeptember 13. óta látható az Arsia Mons vulkán térségében, írta az Európai Űrügynökség (ESA) a kiadott sajtóközleményben.

A szervezet szerint az, hogy a tűzhányó környékén látható a képződmény csak a véletlen műve, a vulkán 50 millió éve nem működik, így biztos nem annak aktivitása produkálta a felhőt.

A Mars Express, valamint elődei már három alkalommal is észleltek hasonló felhőket az évnek ugyanebben az időszakában; a jelenlegit nagyrészt vízjég alkotja, amit a légáramlás lesöpör a vulkán oldaláról.

A kutatók megfigyelték, hogy a felhő mérete terebélyesedik, és a marsi egyenlítő felé terjeszkedik. A méretnövekedés mögött valószínűleg annak a marsi porviharnak a szemcséi állnak, ami még az év elején tombolt a vörös bolygón.

Szólj hozzá!

Hatalmas objektum rejtőzhet Naprendszerünk külső részén

neney 2018.10.27. 07:52

Az Arizonai Egyetem csillagászati laboratóriumának (LPL) tudósai megállapították, hogy egy egyelőre nem látható objektum rejtőzhet a Kuiper-övben, a Neptunusz mögötti kisbolygóövben, ahol többezernyi jeges aszteroida, üstökös és törpebolygó is található.

2016 januárjában egy másik kutatócsoport egy Neptunusz-méretű bolygó létét vetette fel, amely a Nap körül, messze a Plútó mögött kering – becsléseik szerint mintegy 25-ször távolabb a Naptól, mint a Plútó. Ezt a feltételezett bolygót a „kilencedik bolygóként” emlegetik – a Plútót ugyanis 2006 augusztusában lefokozták kisbolygóvá.

Az arizonai kutatók által bemutatott égitest hasonlónak tűnhet, mint a „kilencedik bolygó”, bár tömege jóval kisebb lehet – valahol a Mars és a Föld tömege között –, ám az úgynevezett bolygóméretű objektum túl közel van és túl kicsi a tömege ahhoz, hogy ugyanaz legyen.

Az LPL szakértői szerint úgy tűnik, az objektum hatással van a Kuiper-öv jeges aszteroidáinak pályáira, ugyanis azok nyújtott pályán keringenek a Nap körül. A Kuiper-öv legtávolabbi égitestjeinek pályája azonban átlagosan 8 fokkal eltér a szimmetriasíktól, ami egy olyan nagy tömegű objektum jelenlétét jelzi, amely gravitációs mezőjével meghajlítja környezetét.

Bár egyelőre egy bolygóméretű objektumot sem észleltek közvetlenül a Kuiper-övben, a kutatók optimisták. Remélik, hogy az Észak-Chilében épülő Nagy szinoptikus felmérő távcső (LSST, Large Synoptic Survey Telescope) segít majd felfedezni ezeket a rejtett világokat.

Szólj hozzá!

Titokzatos fal lehet a Naprendszer határánál

neney 2018.10.21. 23:52

A jelenleg éppen a Kuiper-övben kíváncsiskodó New Horizons űrszonda valami egészen érdekes dologra bukkant a Naprendszer széléhez közelítve.

A NASA űrszondája mintegy fél éven át hibernált állapotban volt, azonban pár hete felébresztették. Okkal. A New Horizons ugyanis jelenleg a Plútó körül csapatja, a kisbolygóövben ugyanakkor rengeteg aszteroida és üstökös található, szóval egészen merész ott a buli. Ott van ugyanakkor az Ultima Thule nevű rejtélyes objektum, amelyről szeretnénk többet megtudni, így aztán fontos szerepe volt abban, hogy véget ért az űrszonda álma, amely ébredését követően kameráival bőszen fókuszálni kezdett az izgalmas, de egyelőre még titokzatos égitestre.

Azonban úgy fest, vannak arra ennél még érdekesebb dolgok is. Az űrszondával a kutatók ugye többek között tanulmányozhatják Naprendszerünk határait, amely a Naptól nagyjából százszor olyan messze van, mint a Föld.

Olyan messze, hogy itt a Napból távozó töltött részecskék reakcióba lépnek a csillagközi térből érkező töltetlen hidrogénnel, és bumm. Ebből a kölcsönhatásból pedig feltételezések szerint létrejön egyfajta hidrogénfal, amely szétszórja a beáramló UV-sugarakat.

Legalábbis a tudósok joggal feltételezik, merthogy az űrszonda látni vélte a különleges falat.

Azonban a fejesek szerint még nem biztos, hogy nem egy galaxisban található erősebb UV-forrás okozza ezt a sugárzást. Hogy többet tudjanak meg a jelenségről, a New Horizons további vizsgálatokat fog elvégezni. A végső bizonyíték ugyanakkor az lehetne a fal létezésére, ha áthaladna rajta, ez nagyjából 12 év múlva történhet meg.

Azonban nem valószínű, hogy erre még sor kerül: a New Horizons küldetése 2020-ig tart, azonban 2026-ig elegendő az energiaforrása, így ha rá is húz még a missziójára úgy, mint ahogy a Cassini tette, talán akkor sem talál majd végső bizonyítékot a fal létezésére – amelyet a Naprendszerünket már elhagyó, elavultabb technológiával felszerelt Voyager–1 és a Voyager–2 is észlelt már anno. Tehát csak lehet benne valami.

Szólj hozzá!

Kiszáradt tómedret találtak a Marson

neney 2018.10.15. 09:44

Több mint egy évvel ezelőtt, 2017. januárjában talált rá a Curiosity űrszonda a Mars egyik legkülönlegesebb és legfontosabb felszíni képződményére, ami pont úgy nézett ki, mint a Földön mindenfelé látható kiszáradt és repedezett sár. Hasonló repedések voltak a Gale-kráterben elterülő sziklán, amit a tudósok tréfásan Old Soaker névre kereszteltek (ez magyarul nagyjából Vén Iszákos lenne).

1814-OldSoaker.png

A Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói azóta vizsgálták az űrszonda által elkészített fotókat, és egy év után arra a következtetésre jutottak, hogy az Old Soaker valóban egy ősi tó maradványa, amely 3,5 milliárd évvel ezelőtt kiszáradt.

Persze nem csak fotók álltak a kutatók rendelkezésére, a Curiosity segítségével a lehető legtöbb adatot begyűjtötték az Old Soaker méreteiről, megjelenéséről és kémiai összetételéről.

A Geology című szaklapban azt írták a szikláról, hogy hosszabb idő alatt lerakódott üledék fedte be, a repedések pedig biztosan a levegővel való érintkezés miatt keletkeztek, nem hő vagy áramló víz hatására. A szikla a Gale-kráterben lévő egykori tó közepén volt megtalálható, és a repedések arra utalnak, hogy a vízszint drámai mértékben változott az idő folyamán, hasonlóan a földi tavak vízszintjéhez.

Szólj hozzá!

A Naprendszeren kívüli világba is belehallgathatunk

neney 2018.10.09. 11:51

1977. szeptember 5-én indították útnak a floridai Cape Canaveralból – amelyet az Irma hurrikán miatt valószínűleg lezárnak – a Voyager–1 űrszondát, amely elsőként lépett át a csillagközi térbe, vagyis elhagyta azt az övezetet, amelyben a Napból kiáramló részecskék vannak túlsúlyban. Így aztán most nem csoda, hogy a fél világ a 40 évét betöltő űrszondát ünnepli, hiszen bár kissé öreges, még mindig remek kondiban van.

A Voyager–1 40 évvel útnak indítása után a Földtől mintegy 21 milliárd kilométerre jár – ez a Föld–Nap-távolság mintegy 140-szerese –, ezzel pedig az emberiség legtávolabb jutó misszióját teljesíti. A Voyager–1 testvérszondáját, a Voyager–2-t bár két héttel korábban indították útnak, a Voyager–1 mégis gyorsabban halad, és 2012. augusztus 25-én sikerült átlépnie a csillagközi térbe.

A két szonda tudományos célja a Naprendszer külső bolygóinak – a Jupiternek, a Szaturnusznak, az Uránusznak és a Neptunusznak – a megfigyelése volt. Eredeti küldetésüket 1989-ben befejezték, de azóta is száguldanak tovább.

A NASA pedig annak idején közzé is tette azt a híres felvételt, amelyet az űrszonda 2012. október–november, valamint 2013. április–május között készített a csillagközi térben. A hangok kissé rémisztően festenek, de nem kell megijedni tőlük, csupán az ionizált gáz rezgéseit hallhatjuk.

Szólj hozzá!