Csillagászat, Űrkutatás

Az űrkutatás mindennapjaiba, az Emberiség jövőjébe enged bepillantást ez az izgalmas blog. Mikor indul a Mars-expedíció? Mik az Ember kihívásai? Volt vagy van-e élet a Marson? A Hubble űrteleszkóp szenzációs felvételei! Mi lesz a Hubble űrteleszkóp utódja? Rengeteg színes, érdekes témával, ez a csillagflotta.blog.hu!

Etarget

FRISS BLOGOK

Etarget2

Naptár

június 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Google Pagerank mérés, keresooptimalizálás

statcounter

linkcsere

freestat.hu  Linkgyűjtemény, linktár Linkkatalógus Link - Placc Linkgyüjtemény Linkster, a linktér! Hun-Web Katalógus és Kereső Linkgyár linkkatalógus Linkajanlo katalogusa LinkBank  Netfilter Linktár Webkatalógus Magyar Honlap Linkek TopSite.hu - A web legjobbjai.

 linkunderground   "  Free TopSite www.canga.hu :: Toplista :: Statisztika :: Bannercsere ::   Bannercsere   linkcsereWQW webkatalóguslinkcsereBannercsere

Etarget3

Fantasztikus dolgot jelentett be Elon Musk a Mars-utazásról

neney 2019.06.14. 12:37

A Tesla és a SpaceX alapítója szó szerint begyújtotta a rakétákat, hiszen Elon Musk már arról beszélt az SXSW-konferencián, hogy a Mars-rakéta egy éven belül készen fog állni az első útjára.

Talán nem kell mondanunk, hogy ez mennyire komoly előrelépés lenne a tervezett Mars-utazás szempontjából, hiszen Elon Musk eredeti célkitűzése szerint az első BFR (Big Falcon Rocket) már 2022-ben elindulna a vörös bolygóra. Bár ezeket a terveket mindenki szkeptikusan fogadta, és a legtöbben eddig azon a véleményen voltak, hogy 2030 előtt nem nagyon lesz itt semmilyen Marsra szállás, de ha a BFR jövőre már tényleg repülni fog, akkor ki tudja.

Azt mondjuk maga Elon Musk is elismerte, hogy az emberek szerint az általa kitűzött céldátumok legendásan optimisták (gondoljunk csak a Falcon Heavyre, amit eredetileg 2013-ban tervezett fellőni), de azért az már elég biztosra mondható, hogy ha a BFR-nél lesz is csúszás, az nem lesz annyira súlyos, mint a Falcon Heavy esetében.

Elon Musk amúgy nem volt mindennel kapcsolatban ennyire optimista, ugyanis az előadásán újra elővette a mesterséges intelligenciát, ami szerinte jelenleg a legnagyobb veszély, ami az emberiségre leselkedik, veszélyesebb még az atombombánál is.

Musk szerint amúgy a Mars minél gyorsabb kolonizálására azért (is) lenne szükség, hogy biztosítsa az emberiség fennmaradását, ha a mesterséges intelligencia megvadulna - ha igaza lesz, akkor Elon Muskra nem csak zseniális feltalálóként, hanem az emberiség megmentőjeként fognak emlékezni.

Szólj hozzá!

A Naprendszer legföldszerűbb égitestje

neney 2019.06.08. 08:04

A Titán nagyon különleges világ, több szempontból hasonlít a Földre. Valójában ez a Naprendszer egyetlen, jelentős légkörrel rendelkező holdja, és a Földön kívül az egyetlen égitest, amelyről tudott, hogy felszínén stabil folyadéktestek léteznek. Most pedig kiderült, hogy porviharok is dúlnak a Szaturnusz legnagyobb holdján.

„A Titán egy nagyon aktív hold. Ezt már tudjuk geológiájáról és egzotikus szénhidrogén-ciklusáról. Most egy újabb Föld- és Mars-analógiával bővülnek az ismeretek: az aktív porciklussal, amelynek szerves pora a Titán egyenlítőjének hatalmas dűnéiből származhat

– mondta Sebastien Rodriguez, az Université Paris Diderot csillagásza, a tanulmány főszerzője. A két égitest közötti óriási különbség azonban az, hogy míg a Földön ezeket a folyókat, tavakat és tengereket víz tölti ki, addig a Naprendszer második legnagyobb holdján főként metán és etán áramlik ezeken a folyadékforrásokon. Ebben a különleges ciklusban a szénhidrogén-molekulák elpárolognak, felhőkké sűrűsödnek, majd visszahullnak a talajra.

Az időjárás évszakról évszakra változik, a napéjegyenlőség idején pedig masszív felhők képződnek a trópusi régiókban, amelyek erőteljes metánviharokat okoznak. A Cassini számos alkalommal figyelt meg ilyen viharokat, amikor elrepült a Titán felett. Amikor Rodriguez és kutatótársai először észleltek három szokatlan kifényesedést azokon az infravörös felvételeken, amelyeket a Cassini 2009-ben készített a Titánról, azt gondolták, a metánfelhőkhöz hasonlatos jelenséget észleltek. Azonban később rájöttek, hogy itt másról lehet szó.

Az alapján, amit tudunk a Titán felhőképződéséről, elmondhatjuk, hogy metánfelhők kialakulása ezen a területen az évnek ebben az időszakában fizikailag lehetetlen” – mondta Rodriguez.

Ráadásul a modellelemzések alapján kiderült, hogy a jelenség légköri, de nagyon közel van a felszínhez. Mivel éppen a Titán egyenlítője körüli dűnemezők felett lokalizálták a porvihart, az egyetlen magyarázat a jelenségre az, hogy a dűnékről felemelkedő porfelhőről van szó.

A szerves por pedig akkor jön létre, ha a metán és a napfény kölcsönhatása során kialakult szerves molekulák elég nagyra nőnek ahhoz, hogy a felszínre hulljanak, a holdon tapasztalható szelek pedig hatalmas távolságokra képesek elszállítani a port, ezzel hozzájárulva a Titán szerves porának globális körforgásához.

Szólj hozzá!

Egy Marsnál közelebbi bolygót vettünk célba

neney 2019.06.02. 08:53

Október 20-án, szombat hajnalban indult el a BepiColombo űrszonda a Napunkhoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Külön öröm, hogy az Európai és a Japán Űrügynökség által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek.

Az űrszonda hét évig fog utazni a Merkúrhoz, miután útnak indították a Francia Guyana-i Kourou melletti ESA-támaszpontról. A mintegy négy tonna tömegű, négy részből álló űreszköz a tervek szerint bonyolult pályát követve 2025. december 5-én érkezik meg a Merkúrhoz. 

A szükséges hajtóanyag-mennyiség minimalizálása miatt tart ilyen sokáig az út: a mérnökök kilenc gravitációs hintamanővert is beleiktattak az útvonalba, amelyek újabb és újabb lendületet adnak a szondának. A manőverek a BepiColombo esetében előbb a Föld, majd kétszer a Vénusz, végül hat alkalommal a Merkúr saját gravitációs terét használják ki.

A Merkúr körüli pályára állás után a küldetés egy évig fog tartani, amelyet a tudósok reményei szerint sikerülhet meghosszabbítani még egy évvel. A Merkúr átlagtávolsága egyébként a Földtől 48 millió kilométer, így a Marsnál is jóval közelebb van hozzánk – a vörös bolygó marsközelben is nagyjából 55 millió kilométerre van.

Az űrszonda segítségével a kutatók választ keresnek arra, hogyan nézhetett ki a szoláris felhő a Naprendszer kialakulása előtt, milyen volt az összetétele, valamint milyen folyamat eredményeként alakulhatott ki a bolygórendszerünk.

Emellett szeretnék tisztázni azt is, hogy miért magasabb a Merkúr sűrűsége, mint a többi kőzetbolygóé, milyen arányban szilárd vagy folyékony a Merkúr magja, és hogy tektonikusan aktív-e a bolygó.

Szólj hozzá!

Az ősrobbanás idejéből származó csillagot fedeztek fel

neney 2019.05.31. 13:03

Az univerzum egyik legrégibb csillagát fedezhették fel ausztrál csillagászok: a csillag szinte teljes egészében az ősrobbanás által képződött anyagokból áll - közölték hétfőn.

A csillag, amely a Tejútrendszer ugyanazon részén található, mint a Naprendszerünk, a kutatók szerint akár 13,5 milliárd éves is lehet. Erre utal nagyon alacsony a fémtartalma, vagyis a fémessége.

A kutatást vezető Andrew Casey szerint korábban úgy vélték, hogy az univerzumban kialakult első csillagok ma már valószínűleg nem létezhetnek.

"A felfedezés azért jelentős, mert első alkalommal tudtuk félreérthetetlenül bizonyítani, hogy léteznek nagyon ősi, kis tömegű csillagok, amelyek a mai napig életben maradtak anélkül, hogy elpusztították volna önmagukat" - mondta Casey.

A csillagok fémessége növekszik, amikor megszületnek és megsemmisülnek, olyan ciklusokban, amelyek eredményeképpen egyre több nehézfém keletkezik bennük. A Nap például már százezer generáció óta van jelen, így mintegy 14 Jupiternek megfelelő nehézfémet tartalmaz.

Az univerzum kezdetén keletkezett csillagok teljes egészében olyan elemekből állhattak, mint a hidrogén, a hélium és kis mennyiségű lítium.

Ez azt jelenti, hogy az újonnan felfedezett csillag nagyon alacsony fémessége arra utalhat, hogy kevesebb, mint egy generációnyira lehet az univerzum kezdetétől.

Egészen az 1990-es évekig a kutatók úgy vélték, hogy csak a nagyon nagy tömegű csillagok formálódhattak az univerzum korai szakaszában, és sohasem lehet őket megfigyelni, mert nagyon gyorsan elégnek és meghalnak.

Az új információk azonban rávilágítottak arra, lehetséges, hogy kis tömegű csillagok is léteznek még 13 milliárd évvel az ősrobbanás után. Ilyenek például a vörös törpecsillagok is.

1 komment

Őrület, mire készülnek a tudósok

neney 2019.05.26. 20:02

Hatalmas lézerrel hívná fel magunkra egy feltételezett idegen civilizáció figyelmét egy amerikai kutató.

A nem mindennapi terv a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósának fejéből pattant ki.
Eszerint készítenének egy 1-2 megawatt teljesítményű lézert, valamint egy hozzá tartozó, 30 méter átmérőjű tükröt, majd az infravörös tartományban észlelhető sugarat kilőnék valamely általunk ismert, Földhöz hasonló tulajdonságokkal bíró, Naprendszeren túli bolygó irányába.
Amennyiben a planétán él olyan faj, aminek technikai fejlettsége picivel meghaladja a miénket, észlelni tudná a jelet.

A The Astrophysical Journal című szakfolyóirat szerzője, James Clark szerint nem biztos, hogy elsőre világossá válna a feltételezett földönkívüliek számára, hogy fel akarjuk velük venni a kapcsolatot, de mindenképpen felkeltené figyelmüket a különös szignál.

Persze van egy aprócska – vagyis annál lényegesen termetesebb – probléma, amit Napnak hívunk;
központi csillagunk maga is bocsát ki erős infravörös sugárzást.
Erre is van egy megoldása Clarknak: nem folyamatosan világítanának, hanem villognának a lézerrel. Ezzel még nem nyomnák le a Nap teljesítményét, de eléggé furcsává válna a viselkedése az idegeneknek ahhoz, hogy tanulmányozzák a körülötte keringő égitesteket. Ehhez persze az is kell, hogy ők is vizsgálják az idegen világokat, akárcsak mi, de ha önnön kíváncsiságunkból indulunk ki, feltételezhetjük, az intelligencia velejárója a határtalan tudásvágy.

Normál esetben a csillagok – köztük a Nap – fényességében variációk tapasztalhatók, amiknek viszont megvan a maguk jól felismerhető mintázata. Ebbe zavarna bele a lézer, ami a fényességváltozásokat szokatlanná tenné egy távoli megfigyelő számára.

Ha az idegeneknek sikerül értelmezniük a jeleket, a kutató szerint a lézerekkel egy kommunikációs csatorna is felállítható. Az intergalaktikus tárgyalás azonban nagyon lassú lesz, az információtovábbítás sebessége várhatóan 2 megabit per másodperc körül alakul, a kapcsolatfelvételt pedig tovább nehezíti, hogy a fény vákuumbéli terjedési sebességének felső határa van (300 ezer km/s).

Vannak kockázatai is a vállalkozásnak: bár az emberi szem nem érzékeli, a célpont olyan erejű infravörös sugárzást kapna, hogy az esetleg károsítaná a megfigyelők látását.

Szintén kérdéses, hogy érdemes-e felhívni magunkra a figyelmet, hiszen – ahogy arra a nemrég elhunyt Stephen Hawking számtalan alkalommal figyelmeztetett – egy tőlünk jóval fejlettebb földönkívüli faj játszi könnyedséggel leigázhatna minket, ahogyan azt a hódító európaiak tették annak idején az amerikai őslakosokkal.

Szólj hozzá!