csillagászat űrkutatás

2019. szeptember 14. 07:28 - neney

Keletkezett egy lyuk a galaxisunkon

A Tejútrendszer egyik, haló nevezetű régiójában egy hatalmas lyuk keletkezett, de egyelőre még nem tudni pontosan, hogy mi okozhatta. A sötét objektumot a Gaia űrszonda örökítette meg és a Harvard Egyetem egyik csillagásza vette észre az adatokat vizsgálva. A rejtélyes objektumról nem tudnak sokat, csak annyit, hogy nagyon sűrű és hatalmas lyukakat csinált.

A rejtélyes objektum a közelmúltban járhatott a Tejútrendszer mellett és a méretei alapján úgy gondolják, hogy egy óriási és masszív fekete lyukról lehet szó. Mivel a megfigyelések során nem mutattak ki távolodó fényt a lyukaktól, így elképzelhető, hogy az objektum sötét anyag lehet, amely műszerekkel nem mérhető és az Univerzum tömegének 23 százalékát teszi ki. A csillagászok úgy gondolják, hogy amennyiben tényleg sötét anyagról van szó, akkor az nagyon sokat segíthet abban, hogy alaposabban megismerjük a Világegyetem ismeretlen alkotóelemeit.

A Gaia űrtávcsőnek egyébként több értékes dolgot is köszönhetünk a mostani felfedezése mellett. A felvételei alapján sikerült 3D-s térképet gyártania Tejútrendszerről és ezek vizsgálata során sikerült felfedezni, hogy a galaxis origójától messzebb lévő régiók lassan meggörbülnek.

Szólj hozzá!
2019. szeptember 08. 09:27 - neney

Megvadultak az őssejtek az űrben

Az űr mikrogravitációs környezete serkenti az indukált pluripotens őssejtek (iPS-sejtek) átalakulását más típusú sejtekké, a jelenséget a kínai Tiencsou-1 űrmisszió során végzett egérkísérletekben figyelték meg a kutatók. Eredményeik új perspektívákat nyitnak a jövőbeli űrutazások területén.

Képtalálat a következőre: „őssejtek az űrben”

Űrutazás során az emberi test a súlytalanság állapotában van a Föld gravitációs vonzásának minimalizálódása miatt, ezt hívják mikrogravitációnak. A mikrogravitáció nagy hatással lehet az emberi sejtek fiziológiai funkcióira. A Kínai Katonai Orvostudományi Akadémia, a Csinghua Egyetem, a Sanghaji Műszaki Fizikai Intézet és a Kínai Tudományos Akadémia munkatársai a 2017-ben útnak indított Tiencsou-1 űrmissziót használták arra, hogy megvizsgálják, miként befolyásolja egerek iPS-sejtjeinek átalakulását az űrkörnyezet. Az iPS-sejtek olyan pluripotens őssejtek, amelyeknek megvan a képessége arra, hogy más típusú sejtekké alakuljanak.

A kínai tudósok a Stem Cells and Development című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban bemutatták, hogy a földi gravitáció mellett, azonos környezetben lévő sejtkultúrákhoz képest az iPS-sejtek lényegesen gyorsabban alakulnak át az űrben.A differenciálódás négy nappal az űrhajó felbocsátása után kezdett gyorsulni, és 10 nappal később befejeződött, erős szívizomsejt-fejlődést mutatva.

A tudósok egy kamerával figyelt bioreaktort használtak az űrben a kutatás elvégzéséhez, illetve egy azzal teljesen megegyező bioreaktort normál gravitáció mellett a Földön. A szakértők szerint ez az első valós idejű képeket készítő kutatás, mely iPS-sejtekből származó szívizomsejtek differenciálódását vizsgálta az űrben, így különösen ritka információkkal szolgál.

A jövőben hasonló automatizált sejtkísérletek segíthetik az egyéni szívszövetek előállításának megvalósulását és gyógyszerek tesztelését űrutazás során. A Tiencsou-1 teherszállító űrhajót 2017. április 20-án indították útnak, majd két nappal később összekapcsolódott a Föld körül keringő Tienkung-2 (Mennyei Palota) űrlaboratóriummal.

Szólj hozzá!
2019. szeptember 02. 09:58 - neney

A Holdon túlra is elér a Föld légköre

Egy új kutatás szerint a földi atmoszféra egy parányi része még a Holdon túl is kimutatható. A friss tanulmány szerint bolygónk hidrogénből álló atmoszférarétege, az úgynevezett geokorona 630 ezer kilométere terjed ki az űrben – számol be a Space.com. Összehasonlításképp: a Hold nagyjából 384 ezer kilométerre fekszik.

Igor Baljukin, az orosz Űrkutató Intézet munkatársa és a csapat vezetője szerint a Hold a Föld légkörén halad keresztül. A szakértő szerint erre akkor jöttek rá, amikor a SOHO (Solar and Heliospheric Observatory) űrszonda több mint két évtizeddel ezelőtti adatait elemezték.

Baljukin és kollégái egy, a napszélben található UV-sugárzást, a Lyman-alfa-sugárzást mérték fel. Mivel ez a sugárzás interakcióba lép a geokoronával, vizsgálatával a szakértők megállapíthatták annak határát és sűrűségét.

Az elemzés alapján arra jutottak, hogy a geokorona bolygónk napos oldalán a napsugárzás nyomása miatt sűrűbb. Míg a napos oldalon köbcentiméterenként 70, addig a Hold felé nézőn köbcentiméterenként 0,2 hidrogénatom található. „Itt, a Földön ezt vákuumnak neveznénk, így ez az extra hidrogénforrás nem elég jelentős ahhoz, hogy megkönnyítse az űrexpedíciókat” – nyilatkozta Baljukin.

A szakértők korábban is tudtak a geokorona létezéséről, a régiót viszont sokkal kisebbnek vélték.

Szólj hozzá!
2019. augusztus 31. 17:18 - neney

Tudja, milyen hangja van a Marsnak?

Az Opportunity marsjáró egyik, a marsi napfelkeltéről készített fotóját használta fel két angliai egyetem kutatócsapata, hogy egy algoritmus segítségével zenévé konvertálja azt. A végeredmény meglepően kellemes.

Az elmúlt években rengeteg új és izgalmas dolgot tudtunk meg a Marsról, arról nem is beszélve, hogy rendkívül jó minőségű fotók érkeztek a vörös bolygóról. Egy dolgoról azonban jóval kevesebb információval rendelkezünk, mégpedig arról, hogy milyen lehet a szomszédunk hangja. Két angliai egyetem kutatói azonban összefogtak, és ha hangot nem is, de egy hangulatzenét készítettek a Marshoz.

Az Andlia Ruskin Egyetem, valamint az Exeteri Egyetem szakemberei egy, az Opportunity nevű marsjáró által a bolygó egyik napfelkeltéjéről készített fotót elemzett ki, majd egy algoritmus segítségével zenévé konvertálta azt. A program a fotón balról jobbra, pixelről pixelre haladt. Figyelembe vette a színek, a fényerősség és a domborzat változását, így állt végül össze a meglepően megnyugtató zene.

A csendesebb tónus és a háttérben hallható hangok a kép sötétebb pixeleinek köszönhetők, míg a magasabb és erősebb hangok a világos pixelek elemzése után született meg.

A kép hangokká alakítása persze nemcsak szórakoztató "kísérletezés", a kutatóknak is sokat segíthet, a kép elemzésével ugyanis olyan jellemzőket – vulkáni tevékenységeket, légköri változásokat – vehetnek észre, amelyek fölött talán elsiklanának a szakemberek.

Szólj hozzá!
2019. augusztus 26. 13:17 - neney

Kína megnyitotta a Mars-utazás szimulációs központját

A kínai kormány 2016-ban hirdette meg igen ambiciózus és nagyszabású ötéves űrkutatási stratégiáját, melyben a Holdra és a Marsra küldendő missziók előkészítése is szerepel. Az utóbbi feladat megvalósítása érkezett újabb mérföldkőhöz, mivel múlt pénteken az ország nyugati részén, a világ egyik legszárazabb területén, a Cajdam-medencében mutatták be a nyilvánosság számára is a Mars-utazás földi szimulációs bázisát (melyet turisták is látogathatnak).

A központ építését 2018-ban kezdték meg, kialakítása több mint 22 millió dollárnyi jüanba került. A projekt vezetője, Gao Junling elmondta a sajtó képviselőinek, hogy azért ide helyezték a bázist, mivel a Földön valószínűleg ez a vidék hasonlít legjobban környezeti feltételeit tekintve azokhoz a viszonyokhoz, melyekre a Marson lehet számítani: talaj, hőmérsékleti viszonyok, éghajlat stb.

A központ helye

A résztvevők – akik közül várhatóan a majdani űrhajósok is kikerülnek – a tesztek során olyan problémákat igyekeznek majd megoldani, mint például az élelmiszer-termelés, az energiaellátás. A több mint 50 ezer négyzetméteres táborban 60 főt tudnak elhelyezni kapszulákban, de rajtuk kívül speciális sátrakban még több százat. A kutatás vezetője azonban azt is hozzátette, hogy a szimuláció csak részleges lehet, mivel több körülményt – pl. az alacsony légnyomást, az erős sugárzást, vagy a homokviharokat – nem tudják biztosítani.

A kínai Mars-utazás megvalósítása a középtávú tervek között szerepel – nagyjából 2030-ra szeretnék megvalósítani –, de az első fontos lépést már jövőre meg kívánják tenni, amikor egy leszállóegységet indítanak majd a bolygóra.

Hasonló szimulációs központot egyébként az amerikai NASA is felállított a chilei Atacama-sivatagban, ugyanezzel a céllal. Emellett nemzetközi összefogással a kínaihoz hasonló Mars-szonda indítása is várható, szintén jövőre.

Szólj hozzá!
csillagászat űrkutatás